Kategóriák
Tengeri hajóutak érdekességek

Miért kék a tenger színe?

Téged is rabul ejt a tengerek végtelen látványa? Te is rácsodálkozol a gyönyörű látványra?
Csodás látnivalók, felejthetetlen élmények várnak minden hajóúton!
De miért olyan szép kék a tenger színe? Ismerd meg Te is a tengerek világát!

Miért kék a tenger színe?

Mindannyian tudjuk, hogy a természetnél szebb, színesebb dolog nem létezik a világon, a természet színeinek nagy része érthető, logikusan megmagyarázható. Az ég kék, a fű zöld, a nap sárga.. ezek számunkra egyértelmű, megszokott tények. Ám van itt valami, ami sokunkat érdekel. Mi lehet a titka, hogy az általunk imádott tengerek és óceánok kék színűek? Ugyanezekből a vizekből ha merítünk egy pohárral, a víz színe átlátszó, a legkevésbé sem kék színű.


A legelterjedtebb magyarázata ennek a kék égbolt, a légkör színe, melyet a tenger visszatükröz. Sokáig hittünk is ennek a feltevésnek, ám a tenger kék színe napszakonként és időjárástól függően változik, ezzel megkérdőjelezhető e-magyarázat.
Ugyanakkor abba is érdekes belegondolni, hogy egy folyónak, pataknak teljesen más a színe, holott ugyanúgy vízről van szó, még ha nem is mindig sós vízről. Erdőben, vagy egy tisztáson a tavak víz felszínén a kék ég sokszor tisztán látszik, a felhők körvonalai tűélesen rajzolódnak ki víz tükrében, ám a tavak, a folyók mégsem olyan kékek, mint a tengerek, vagy az óceánok.
Mindemellett az is ezen elmélet ellen szól, hogy bolygónk; a Föld az űrből nézve szintén kék, ami azonban már nem magyarázható tükröződéssel. Mi lehet akkor a válasz?

A tudományos magyarázat

Az, hogy miért kék a tenger színe, talán nem is olyan egyszerű kérdés! Kételkedésünkben utánajártunk, hogy is van ez pontosan. A tények szerint a tárgyak színtelenek, amit mi a tárgyak színének nevezünk, azok valójában a róluk visszaverődő fény. A fény a napfény alkotórésze, a sugárzás egyik formája. Hullámzó mozgás az üres térben, melynek hatására a különböző hullámhosszú, látható fénysugarakat különböző színűeknek látjuk.
A rövidebb hullámhosszt szemünk ibolya színűnek, a leghosszabbat, pirosnak érzékel. A fény hullámhosszainak spektrumát láthatjuk a szivárványban is. Ezek a színek: lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös. A víz azonban elnyeli a fényt. A vörös és narancs hullámhosszokat a vízfelszín alatti első 15 méter víz nyeli el, így a fény kékebb megjelenést kap. 30 láb mélyen a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül 50 láb mélységben a zöld színkép is eltűnik.
A megmaradt kék és lila hullámhosszok a magyarázat arra, hogy a tenger színe sötétkék.  400 méter alatt teljes sötétség uralja a vízi világot.
 

A fitoplanktonok és a víz kék színe

A víz színét azonban a planktonok is befolyásolják. A görög plankton szó vándorlót, sodródót jelent. A planktonok többsége olyan parányi élőlények, amelyek helyváltoztatása elsősorban nem saját izomműködésükkel, hanem a víz áramlásával történik. A görög phyto, ( növény) szóból eredő fitoplanktonok közé tartoznak pl. a kovamoszatok (Diatomeae), cianobaktériumok (kékeszöld moszat), és a zöld algák (Chlorococcales).
A fitoplanktonok a tenger legfelső zónájában, a vízfelszín közelében élnek,  ahol még elegendő fény jut le a fotoszintézishez. A planktonokon a fénysugarak visszaverődnek és különböző színhatásokat (legfőképpen sárgás színárnyalatokat) hoznak létre, így a tenger színét a zöld szín irányába terelik.
Összességében tehát, elsősorban azért kék a tenger színe, mert a fények különböző anyagokról verődnek vissza, illetve a fények különböző féle elnyelése által, melyet kis részben a vízfelszín közelében található planktonok és a felhők is befolyásolnak.

Ha érdekelnek a tengeri hajóutak, akkor vedd fel a kapcsolatot velem és kimerítő tájékoztatást kapsz!
Akár ezen a telefonszámon: +36709473030


Sajnos azonban a klímaváltozással a fitoplanktonok mennyisége világszerte csökken évente egy százalékkal. Ez nem csak  a tenger színét befolyásolhatja, de a folyamat az óceánok táplálékláncát is veszélyezteti, beleértve az embert is. Bár a fitoplankton a tengeri tápláléklánc legalján található, méltán nevezik a fitoplanktont a tenger üzemanyagának, hiszen bolygónk oxigénjének felét a fitoplanktonok termelik, emellett elnyelik a légköri szén-dioxidot is.
Megfogyatkozása hatással van az emberek által fogyasztott halakra is! S ahogy a tápláléklánc alján található apró élőlények, úgy a legnagyobb állatok is veszélyben vannak. A legnagyobb jelenleg élő halfaj, a cetcápa.
A cetcápa átlag testhossza 4-6 méter, de elérheti akár a 18 métert is. Termete ellenére nem ragadozó, planktonokkal és krillel táplálkozik. A cetcápa kitátja hatalmas száját, melyen keresztül a vízzel milliónyi apró élőlényt nyel. A víz a kopoltyúnyílásain át távozik. Ha a planktonok száma csökken, a cetcápa tápláléka is csökken…
Bár állítólag az Adria a legkékebb tenger, a Kék Zászló elnevezésű kitüntetéssel 1985 óta évről évre több ország tengerpartjának ítéli oda az FEE Nemzetközi Környezetvédelmi Szervezet.
Kék Zászlóval csak a szigorú előírásoknak megfelelni tudó, a legtisztább és a legkékebb vizű tengerpartok büszkélkedhetnek, melyek között Görögország számos tengerpartja szerepel, többek között Sarti is!
Vigyázzunk a környezetünkre és csodaszép kék tengereinkre!
Ha érdekelnek a tengeri hajóutak, akkor vedd fel a kapcsolatot velem és kimerítő tájékoztatást kapsz!
Akár ezen a telefonszámon: +36709473030

Ez a honlap (sütiket) cookie-kat használ, hogy még jobb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás